Mielőtt belemennénk abba, hogyan készülnek a hagyományos japán füstölők, érdemes tisztázni egy visszatérő kérdést.

Mibe állítsuk a japán füstölőt?

Hiszen ezek nem bambuszpálcára készülnek, ezért a hagyományos, hosszúkás indiai tartók gyakran nem jók hozzájuk. Pedig a megoldás nagyon egyszerű. Az egyik általam is ajánlott módszer például egy sima, kedvenc kis csésze, amit megtölthetünk homokkal, apró szemű sóderrel, vagy finom márványtörettel.  Közvetlenül ebbe szúrhatjuk bele a vékony japán pálcikát. Egyszerű, praktikus, stabil és szép. Létezik egy másik, hagyományosabb megoldás is, a világos színű, kifejezetten erre a célra készült füstölőhamu. Ezt is egy edénybe tesszük, beleszúrjuk a pálcikát, sőt, ha a hamu megfelelően száraz, a füstölőt akár rá is fektethetjük. Így teljes hosszában leég, és nem marad az a pár milliméteres kis csonk. A lehulló hamu pedig egyszerűen belekeverhető az alaprétegbe.

Sok japán füstölőhöz már eleve adnak tartót. A Nippon Kodo Kayuragi és a Ka-fuh sorozatainál például a dobozban találunk egy kis kerámiatartót, amit egy csészébe vagy tányérra tehetünk. Készleteknél, például a Kousaido vagy más Nippon Kodo válogatásokban is gyakran van ilyen apró tartó. Érdekességként ott vannak a koreai Collins füstölők is, ahol a fémdoboz fedele maga a hamufogó, a pálcikát pedig egy pici, a csomaghoz adott fém csipesz tartja. Így minden egyetlen kompakt dobozban van. Végül a legfontosabb: nem kell rögtön különleges eszköz. Egy kis csésze is megteszi, aztán ha kedvet kapunk, később választhatunk szebb, kifejezetten erre készült darabokat.Például ezt a gyönyörű Rankaku-t. És ha ez már megvan, jöhet a következő kérdés.

Hogyan is készül maga a japán füstölő?